Robert J. Sawyer: FlashForward - A jövő emlékei

Robert J. Sawyerről még csak nem is hallottam, mielőtt elindult az e regénye alapján készült tévésorozat, amelyet hibái ellenére megkedveltem (de persze lelőtték, úgy látszik, az amcsi nézők nem bocsátották meg a következetlenségeket). Kíváncsi lettem, miből is született ez a sorozat, úgyhogy levadásztam a könyvet is. Azoknak, akik úgy érzik, a sorozat óriási marhaság volt, megnyugtatásul közlöm: az alapötleten (vagyis hogy a teljes emberiség tudata néhány percre elmozdul az időben, és így mindenki meglátja a jövője egy szeletét) és egy, azaz egy darab szereplő nevén kívül semmi közös nincs a könyvben és a tévés változatban. Ez utóbbinak a középpontjában azok az FBI-os ügynökök állnak, akik az ájulás okait igyekeznek felderíteni, és a sorozat inkább akciós, összeesküvés-elméletes, míg a regényből ez hiányzik: itt az első perctől tudjuk, hogy mi okozta az ájulást, a főszereplők maguk a tudósok, akik egy kísérlettel akaratlanul előidézték a jelenséget, és a nyomozás is tudományos síkon folyik. Azért a végére jut egy kis akció is, meg egy kis hard science fiction is, de a fő hangsúly itt a tudományos elméleteken van, amelyekkel az emberi tudat működését, a valóság érzékelését, a jelenben való létet, a jövő megváltoztathatóságát vagy betonba öntöttségét igyekeznek megmagyarázni, modellezni a regényben szereplő tudósok. Mindig is inkább humán érdeklődésű voltam, de amikor a (reál)tudományos elméleteket jó történettel, érdekes filozófiai fejtegetésekkel és a jövőről szóló izgalmas elképzelésekkel párosítja egy jó író, akkor nagyon jól tudok szórakozni.* Ha az idén csak egy science fiction regényt olvasol el, akkor ez legyen az. Akkor is, ha egyáltalán nem terveztél sci-fit olvasni. :)

*Tuti tipp még ebben a műfajban: Neal Stephenson. Magyarul sajnos még csak egy regénye jelent meg, de remélem, idővel lesz több is.