új megjelenések

Látjátok, vannak még csodák, több olyan könyv is megjelenik így év végére, amiről már évek óta mondom, hogy le kéne fordítani. Úgyis jön a karácsony, ha jóféle könyvet akartok ajándékba adni, akkor ezeket nagyon tudom ajánlani:

A Magvetőnél jelent meg a Gilead, Marilynne Robinson regénye, akivel új szerzőt köszönthetünk a magyar könyvpiacon, és milyen jó, hogy itt van. Ez a regény egy idős lelkipásztor levele kisfiához, tele visszaemlékezésekkel, örömmel, töprengésekkel, életbölcsességgel, nagyon finom, szép könyv. Itt írtam bővebben róla.

Szintén rajongással beszéltem emitt Martin Amis Time's Arrow című regényéről, amely most megjelent Időnyíl címmel az Európánál. Ez egy olyan holokausztregény, ami teljesen felborítja a műfajjal kapcsolatos elvárásainkat, éppen ezért különösen kizökkentő, állandó agymunkára késztető, nyugtalanító olvasmány. Nagyszerű könyv.

És van az én nagy kedvencem, David Mitchell, akitől sok év után végre újra olvashatunk magyarul, ezúttal a Felhőatlaszt. (Mitchellről itt meg itt meg itt írtam, igaz, nem pont erről a könyvéről.) Elég szomorú vagyok, hogy filmes borítót kapott, nekem nem Tom Hanks jut eszembe erről a könyvről (nem mintha bajom lenne vele), de remélem, ez senkit nem fog félrevezetni vagy eltántorítani: itt a kortárs szépirodalom egyik legizgalmasabb szerzőjéről van szó, aki rendesen igénybe fogja venni az agytekervényeiteket. Jaj, remélem, nem rontják el túlságosan a filmet.

És akkor még egyet a végére, ami ugyan nem új fordítás, hanem egy - magyarul húsz évvel ezelőtt megjelent, mára már beszerezhetetlen - alapmű új kiadása: a Gesztenye, a honalapító (eredetileg Watership Down), nagy kedvenceim egyike. Ez egy csodálatos könyv, egy nyúli hőseposz, és lehet, hogy ránézésre gyerekkönyvnek tűnik, de nem, nem az. Csodálatosan szép, izgalmas, mulatságos, élettől lüktető történet. Sírni fogtok, én szóltam.

Én az idén ezeket ajánlom a fa alá. Majd mondjátok el, hogy tetszettek.