nini

Blogdíjat kaptam, méghozzá két kedves molyos ismerőstől is: cseritől és Düntől, akik mindketten könyvesblogot vezetnek. Köszönöm a megtiszteltetést. :) Ezzel már eleget is tettem az egyes és hármas számú szabálynak, miszerint meg kell köszönnöm a díjat annak, akitől kaptam, és linkelnem kell a blogját. A kettes pont (csak hogy ne sorban haladjuk): kitenni a díj logóját - ez is megtörtént. A négyes: írni magamról hét dolgot, amit (esetleg) nem tudtok rólam, de (esetleg) érdekes lehet - bizonyos szempontból ez a legegyszerűbb, mert magamról a végtelenségig tudok beszélni, viszont mivel szerintem még elég kevesen olvassák a blogot (de cáfoljatok meg, ha nem így van), és ők nagyrészt a családtagjaim és barátaim, akik elég jól ismernek, nekik nehéz lesz meglepetést okozni. Na mindegy, here goes:
1. Mindig is imádtam olvasni, már általános iskolában szemüveges okostojás voltam, akinek folyton könyvbe lógott az orra. A nyári szünidőket bandázás meg játék helyett képes voltam négy fal között olvasással tölteni. A szemüveget azóta elhagytam (köszi Optik-Med), viszont a mai napig hajlamos vagyok beszippantódni egy könyvbe, és elhanyagolni mindazt, ami a való életben történik. (Nem jó szokás, ha az ember háztartást vezet és gyereket nevel.)
2. Gimiben verseket meg novellákat írtam. Kinőttem, ráadásul nem is voltak jók.
3. 1997-ben kezdtem az egyetemet (ELTE BTK magyar szak), és tavaly államvizsgáztam. Azt hiszem, ez rekord. Mellette az Evangélikus Hittudományi Egyetemen is elvégeztem a hittanár szakot, mindössze 8 év alatt.
4. Vagy hat éve dolgozom itthonról mint olvasószerkesztő/szöveggondozó/korrektor a Magyarországi Evangélikus Egyház Luther Kiadójának. Munkák, amelyekre büszke vagyok: például ez, ez vagy ez. Ja, és fél évig dolgoztam az Európai Parlamentben mint gyakornok, mielőtt Andris megszületett.
5. Viszont ha majd egyszer újra visszakerülök (pontosabban bekerülök) a dolgozó emberek sorába, nem tudom, mi leszek. (Ez így 31 évesen elég mókás.) Szeretek kéziratokkal pepecselni, élvezem, ha egy magyartalan, döcögős szövegből valami gördülékenyet és olvashatót gyúrok, de 1. szeretném, ha a munkám emberi interakcióval is járna; 2. szeretnék valami olyat csinálni, ami előrébb viszi a világot. Érdeklődési területek: környezetvédelem, terhesség-szülés-gyermeknevelés-családi élet témakör. Ebből valahogy meg is szeretnék élni, vagy legalább értékelhető mértékben hozzájárulni a családi költségvetéshez.
6. Ebből is látszik, hogy menthetetlen idealista vagyok. Még szerencse, hogy az uram meg egy könyörtelen realista, aki gyakran kénytelen lerángatni a fellegekből. Köszönet neki. Ketten pont kiegyensúlyozzuk egymást, azt hiszem. :)
7. Nagyon szeretnék menni már szülni. Nem mintha olyan elviselhetetlen lenne ilyen nagy pocakkal, de már marha kíváncsi vagyok Zsófira. Ha jövő hét végéig nem bújik ki, elmegyünk a nagy leuveni könyvvásárra, ha a fene fenét eszik is. Muhahaha!
És most vagyok nagy gondban, mert a következő pont az lenne, hogy jelöljek meg hét másik bloggert, akiknek továbbadom a díjat. Én viszont elég kevés blogot olvasok, azoknak a nagy része is inkább személyes, amolyan családi krónika jellegű; a könyves bloggerek pedig, akiket figyelni szoktam, már mind megkapták ezt a díjat... Úgyhogy szégyenszemre nálam ez most el fog akadni, amiért elnézést kérek, de legalább az első négy pontnak eleget tettem, és még egyszer köszönöm. Továbbá ajánlásképpen oldalra csinálok egy listát azokból a könyves blogokból, amelyeket - több-kevesebb rendszerességgel - olvasni szoktam; elvégre egy ilyen díjnak az az értelme, hogy hírverést csináljunk a kedvenceinknek, nem igaz?