Lehet, hogy nem a nyári szünet a legalkalmasabb pillanat újrakezdeni a blogolást, mégis úgy érzem, most van itt az ideje. Drukkoljatok nekem, hogy legyen rá időm.
Néha nehéz úgy írni könyvekről vagy filmekről, hogy az ember ne áruljon el valami kulcsfontosságú részletet, ami elrontaná az élményt azok számára, akik még nem olvasták/látták a szóban forgó kulturális terméket. Ezért néhol "láthatatlanul" fogok írni: ha úgy tűnik, mintha pár sor egyszerűen eltűnt volna, csak arról van szó, hogy a betű ugyanolyan színű, mint a háttér. Ha nem bánod, hogy esetleg lelövöm a poént, csak jelöld ki a szöveget az egérrel, és máris feltűnik.
1 megjegyzés:
Én drukkolok! Szissz
Megjegyzés küldése